blush music artwork - Erwin Verstappen

linközön

A Cluster One így vélekedik a Ten stones-ról.
A Quart meg így.

A Popmattersen olvasható egy kiváló cikk a Woven Hand-ről úgy általában, angolul.
Az én bécsi koncertbeszámolóm hamarosan jön.

kúl

Reckoner (In rainbows)

akúsztik XII.

Johnny Cash: One (U2)

csakzene/c

http://www.myspace.com/junip

akúsztik XI.

http://www.myspace.com/josegonzalez

bécs saját lencsével

Silent Photographs

anzix V. – több perces pillanatfelvétel

hazaértem és kővé dermedtem.

kővé dermedten álltam a kapualjban. (kertvárosi magány – fejben cikázó emberekkel.)

alig hittem amit láttam.

megrepedt az idő. állt egy hatalmas fa mint valami külvárosi magányos cédrus kopasz ágakkal.

alatta elterülő sárga hullahalom: levéltetemek – temetetlenül.

hűvös friss levegő. sárga fények üres terek.

előhívhatatlan negatív.

/Rákospalota, 2008. XI. 9./

ladikkal Velencében – (Mundruczó Kornél: Delta)

Elérni a másikhoz. Az eddig megtett utunkkal a hátunk mögött.

Az egész meseszerű és groteszk egyszerre. Kevés beszéd, sok gesztus. Inkább tekintet, mint hang. Valós emberek, helyzetek: nagyon is reális minden. Mégis: elszakított, boncasztalra helyezett absztrahálás. Nevek nélkül, ha lehet, és a legkevesebb viszony ábrázolásával. Így vannak ebbe a jelkép-térbe helyezve az alakok. Mélyről, érzelemből, felindulásból jövő cselekedetek. Mondhatnám: „Tiszta Faulkner” – de nem ismerem a világát (szinte semennyire), hogy mondhassam. Mégis valami olyasféle. Minimalista, de sűrített alkotás ez. Görög sorstragédiák sziluettje sejlik fel. És talán a legszebb záró képsor az Amerikai szépség óta.

életem albumai - eddig

Ákos: Andante, Andante Extra
Ritmushangszeres gyakorlásaim első és legfőbb alapja. Nem mellesleg ezen szerepel az Új világ, a Majom a ketrecben és az Áldozz fel legjobb verziója.

Ákos: Hűség
A legjobb dalai ezen vannak. Az elektronika, a rock-, és az akusztikus hangszerek használatának egyik legkiválóbb példája. A szövegek ezen a legkarakteresebbek.

Jamie-Robi Band: Wood and strings
Szintén percussion gyakorlótelepem volt. Kiváló hangzás. Néhány nagyszerű dal legjobb változata. És még Borlai dobol...

Staind: 14 shades of grey
Talán az első CD a Linkin Park után. Az ő következő próbálkozásuk (Chapter V) már csak ismétel. Ezt még szeretem.

Nirvana: Unplugged in New York
Pár bejegyzéssel lentebb is ez. No comment... [anplaggd-buzi vagyok, mellesleg]

the Gathering: Sleepy buildings - A semi acoustic evening
Bátyám mutatta. Zseniális, nehéz és könnyed, egyszerű és bonyolult. Hangzása és hangulata magával ragadó.

Woven Hand: Mosaic
Szintézis és egység. Kiválóan szerkesztett remekmű, hangszerelése, dalépítése is fantasztikus. Alapmű.

Sixteen Horsepower: Folklore
Tőlük csak ezt ismerem teljesen. Megrázó és felemelő. Inkább akusztikus. Egyszer minimalista, máskor barokkosan díszített. Szintén alapmű.

anzix IV. - ki és be

Ígérem, rövid leszek. Arra jöttem rá, hogy ha kikapcsolsz majdnem mindent, valami (valaki) másra sokkal inkább oda tudsz figyelni. Temérdek egymással töltött idő temérdek tapasztalatot szül. Olyan dolgokra lesz lehetőség, amikre addig sosem, amikre addig másképp’. Persze, a hely is fontos. Bár nagy dolgokat tapasztalni bárhol lehet. (Együtt lejárt cipőtalpak és együtt látott dolgok; Gyere, figyelj! Ezt nézd! ...) És mi is, mint vadászok a hóban, kevés vaddal, de a télben is reménnyel tele.

/Bécs, 2008. X. 28-31./

Pieter Bruegel, the Elder: The Hunters in the Snow, 1565
Kunsthistorisches Museum