az árnyékadó - korábbi írás (16 Horsepower: Folklore, 2002)

Ez jelenleg a legfrissebb szerzemény. A zenekar ugyan feloszlott, ahogy arról már beszámoltam e blog „hasábjain”. A Folklore volt az utolsó stúdióalbumuk új dalokkal. Két feldolgozás, négy saját dal és négy népdal-feldolgozás (köztük egy magyar) kapott helyet. Az ezt megelőző lemezeken voltak olyan számok, amik slide gitár, basszus, dob felállásban is megállták helyüket. Hozzáteszem, kitérőként, engem kifejezetten érdekel, amikor kevés hangszerrel oldják meg zenekarok a hangszerelést. Persze, a megfelelő effektezés fontos dolog, de úgy érzem, kell valami több. A zenei téma érdekessége, a hangulat által a befogadóban előidézett érzelmi hatás, valamint a közvetített tartalom dönt. A Lóerő esetében Edwards expresszív és zaklatott hangja jelenti az előbb említett többletet. Ezen a népzenés albumon ezt a hangot a jóval dúsabb és barokkos hangszerelés teszi finomabbá egy fokkal. A régi dalok nyersessége eltűnőben: cselló, hegedű, billentyűs hangszerek színezik a hangzást, a dobos főleg seprűs maszatolással kísér. De így, lightosan is elsöprő és mélyreható a zene. És ez ennek az albumnak a kulcsa: hogy visszafogottságában is velőtrázó és felemelő.

A zenekar:

David Eugene Edwards – ének, bendzsó, mandolin, bazuki, saz, gitárok
Jean-Yves Tola – dob, ütőhangszerek
Pascal Humbert – nagybőgő, basszusgitár, vokál.

1. Hutterite Mile (4:05)
2. Outlaw Song (4:29)
3. Blessed Persistence (4:06)
4. Alone and Forsaken (2:49)
5. Single Girl (2:35)
6. Beyond the Pale (3:45)
7. Horse Head Fiddle (4:50)
8. Sinnerman (4:15)
9. Flutter (4:04)
10. La Robe a Parasol (2:29)

Párhuzamos történet, avagy a Folklore árnyékában /Woven Hand: Wovenhand, 2002/

Egy évben adták ki a két lemezt, ami érződik első hallgatásra is. A Folkloreon szereplő Single girl és La robe a parasol vidámsága többször bukkan fel a Woven Hand debütalbumon. Az ütőhangszerek sokkal dominánsabbak, mint a 16 Horsepower alkotáson. A dalok derű és ború között egyensúlyoznak, néha az egyik oldal jellemző, néha a másik; ezek a váltások fellelhetők egy szerzeményen belül is. A dallamok sok, századokkal ezelőtti hatást mutatnak; mindegyikre jellemző egyfajta harmónia és kifinomultság – megint csak Folklore párhuzam, ami a kifinomultságot illeti; valamint ellentéte a következő sorlemeznek, a Consider the Birdsnek mindkét téren. Egyszemélyes munka, néhány dal Steve Taylor gitárjátékával, illetve Daniel MacMahon billentyű- és vokálszólamaival gazdagítva. Sokszor rétegződnek különféle zajok a többi szólam alá: ezek főleg a hangulat szempontjából fontosak. A harmónia – ami itt leginkább szimmetria – megfigyelhető az egész viszonylatában is: a pörgős nyitódal (The good hand) után az erőteljesen induló és a refrénben megejtően széppé csendesedő My Russia következik. A két legerősebb szerzemény középen helyezkedik el: a dinamika, dalszerkesztés, hangszerelés, zene és szöveg terén rendkívül erős Wooden brother, valamint az album legrockosabb dala, az átértelmezett Ain’t no sunshine Bill Witherstől. A lemez másik pillére, a végig feszült, 6/8-os Your Russia után mélázó recitálás (Last fist) zárja David Eugene Edwards szólómunkáját.

Eifert János

Nyáj, 1978

Láthatatlan esemény

Dream of the Earth

A fotóművész honlapján még több képet lehet megnézni.

akúsztik VIII.

Az egész az Autó egy szerpentinen-nel kezdődött. Tamásnál találtam az albumot, érdekelt, mondtam pakolja át. Jött a szerpentin, dalok, amik tetszettek. Aztán láttam a zenekart beleolvadni Shakespeare Vízkereszt című művének előadásába a Vidám Színpadon, most tavasszal. Itt érződött, hogy nagyszerű zenészekről van szó, akik nemcsak hogy profin játszanak, de kreativitáshiányban sem szenvednek. Lazák és nem rettennek meg attól, hogy hibáznak (mint ahogy a felvételen is látszik). A közönséggel való kommunikáció során is szimpatikusak maradtak, de ez már 2008 májusa: szabadtéri, esős koncert a Pilisi Majálison, drága egyetemünk Campusán. Életem egyik legnagyobb koncertélménye. Ez meg egy csendes dalocska, simán belefér az akúsztik vonalába. A trombita szólama a kedvencem, meg az egész dal hangulata.

Don Quijote ébredése, élő, MüPa, 2006.
Honlap minden jóval, nomeg infókkal.

jó.srác.hiphop.trombita.jazz.

Barabás Lőrinc Eklektric: Ladal
aki még többet...itt meg itt.

akúsztik VII.

Ez került az utamba. Mondhatnám, véletlenül, de senki nem hinne nekem. Szóval 16 Horsepower, és mindjárt két opusz. Az egyik egy klasszikusnak mondható dal, a Black soul choir (a Phyllis Ann-nel összeolvasztva), egy szál bendzsóval előadva. Összehasonlításképp' az eredeti, 1996-os Sackloth 'n' Ashes lemezen szereplő változatot is melléteszem. A másik szerzemény nagy kedvencem, a nagy kedvenc Folklore albumról: Flutter.

Black soul choir - élő
Black soul choir - lemezverzió
Flutter - élő

PRE: ten stones

Nos, előzetes információk az új Woven Hand lemezről. A megjelenés időpontja: szeptember 9.

A dalok listája:
1. Beautiful Axe
2. Horse Tail
3. Not One Stone
4. Cohawkin Road
5. Iron Feather
6. White Knuckle Grip
7. Quiet Nights Of Quiet Stars (Jobim/Sinatra cover)
8. Kicking Bird
9. Kingdom of Ice
10. His Loyal Love

Néhány ajánló, és adatgyűjtemény, meghallgatható dallal itt.

Nemrég fejezték be nyári európai turnéjukat. Lassan Amerikában folytatják a zúzást, november-decemberben pedig egy újabb európai koncertkörút következik, reméljük Magyarországot se felejtik ki. Képek, videók, minden hasznos és haszontalan információ megtalálható itt.