első
hirtelen megrettenek:
nyíltan örülni, kiállni valaki mellett:
próbál, szaggat – térdem remeg
ám egy villanás alatt
már a játékká varázsolt szűkült terek nőnek rám
leütött bábu minden más alak
hisz példákat itt hiába másolok
elmosódott krétarajzra vésem ingatag tetteimet
csak fölfelé nézhetek vagy zöld szemébe
hogy ne sodródjak a hazugság kényszerébe
bár előtűnnek
tétova sóhajokba mélyedt
süllyedő képek
minden rémet
megbabonáz az ismeretlenbe tett
közös lépés
a reménnyel fonódó bizalom
talán örökké ragyogó való
szemünkben –
amint lehunyjuk, talán szertefoszlik
vagy talán csak picit alszik
/2008. április/
No comments:
Post a Comment