Monday 10 March 2008

blahblah

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 120.

A hangod akkor legszebb
ha kerete a csöndnek,
a hajad akkor legszebb
ha cseléde a napsugárnak,
az arcod akkor legszebb
ha emlékszem rája sírva,
a sorsod akkor legszebb
ha elszáll mint az ének.

Gyurkovics Tibor: Te úgy élsz

Van, aki megszakad,
ki szenved, úgy szeret,
és vérével borítja
be az életemet.

Nap áradása rajta,
a nap süt rajta át,
annyira odaadja,
elveszti önmagát.

Te úgy élsz vágyaim közt,
mint egy fekete tárgy,
külön, magában állva,
ahogy eddig is állt.

Te az vagy, aki vagy,
az életemmel szemben,
belülről, mint a mag
vagy összetörhetetlen.

Kovács Ákos: Feleségnek


Te vagy csak a költő
S én a jogbitorló
Élet a szonetted
A leves most forró
Én csak tervet főzök
Felhőből a házat
Homlokom, ha lüktet
Enyhíted a lázat
Karod fonod körém
Menteni kötélnek
Ahogyan a földet
Is tartja a gyökérzet
Arc vagy a pofonnak
Tested visszacsókol
A fiadnak tej vagy
A férjednek jó bor
Örömem és éjem
Ajándék és átok
Amit sose kértem
Amit mindig várok
Gerinced feszes húr
Pendül, aki hallja
Vers leszek magam is
Mert én játszhatok rajta.

1 comment: